Székesegyház
Magyarország első, klasszicizáló későbarokk stílusú székesegyháza, tervezője a francia Isidor Canavale.
Külső megjelenése kicsit eltérő, a magyarországi székesegyházak megjelenésétől. Ennek oka, hogy több építész is dolgozott rajta. Pilgram osztrák építőmester hagyományos félköríves bejáratot tervezett, ám a költségek és a mester korai halála nem tette lehetővé. Utóda Isidor Canevale egy modern, az új építészi trendnek megfelelő klasszicista külsőt álmodott meg.
Később sok hasonló épület épült, de tény, hogy hazánkban a XVII század közepén nagyon újszerűnek számított. Az építkezést 1761-ben kezdték el, 1772-ben szentelték fel a templomot, de a belső munkálatokat csak 1777-ben fejezték be.
A székesegyház és környezete, a város egyházi központja. A főtemplommal szemben álló Püspöki palota, ma is a Váci egyházmegye püspökének otthona. A templom előtti térről körbetekintve, még hatalmasabbnak látszanak az emblematikus épületek. A hatás nem érzéki csalódás, hanem tudatos tervezés eredménye, hiszen egyik legfontosabb cél volt, hogy az új székesegyház méretében és megjelenésében túlszárnyalja a korábbiakat, és hirdesse az egyház hatalmát és gazdagságát.
Elhelyezkedését tekintve is a két korábbi főtemplom között található. Első székesegyházunk az egykori váci vár területén állt, mely a török kor után használhatatlanná vált. Később a főtéri Szent Mihály templomot használták, ám a sorozatos átépítés, az 1731-es tűzvész miatt elbontásra került. Az új templomot Szűz Mária és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel, a két korábbinak állítva emléket.
A székesegyház méreteivel is kiemelkedik a műemlékek sorából: külső hossza 72 m, belső hossza: 60 m, magassága: 55 m. Magyarország negyedik legnagyobb látogatható székesegyháza, főhomlokzatán a tornyok közötti hat korinthoszi oszlop páros előcsarnok dominál
A választó párkány felett Bechert József váci szobrász alkotásai láthatók: balról jobbra: Péter, Pál, Szűz Mária, József, János, Jakab.
A templom belső tere csodás későbarokk stílussal gyönyörködtet, a főoltár és a kupola freskóját a XVIII. század legjelentősebb osztrák festője Franz Anton Maulbertsch készítette, Szűz Máriának Szent Erzsébetnél tett látogatásáról. Migazzi Kristóf azonban nem találta megfelelőnek, elkészülte után két évvel kicseréltette. 1994-ben, 170 év után restaurálás során bukkant elő az eredeti kép, melyet ma is láthatunk. A templomban egyedülálló orgona található, orgonakoncertek alkalmával maradéktalanul élvezhető felemelő hangzása.
A Székesegyház a turistákat és a helyi lakosságot is egyaránt ámulatba ejti, napjainkban is egyik legtöbbet látogatott templom. Rendszeresen tartanak Istentiszteletet, szívesen választják házasságkötés vagy keresztelő színhelyéül, és ünnepnapokon.
2600 Vác, Schuszter Konstantin tér 11.
A Székesegyház várható nyitása 2023. vége.
